Die Uralische Etymologische Datenbasis (=UEDb) mit ihrer Benutzeroberfläche (=Uralothek) ist ein Instrument zur Anzeige und Nutzung der finnischugrischen/uralischen etymologischen Daten.

Etymologische Forschungsarbeit: Die Etymologien beruhen auf der geistigen Arbeit der gesamten in der Uralistik (Finnougristik) in und ausserhalb Ungarns und repräsentieren den aktuellen Stand der Forschung in der Zeit der Publikation.

Die lexikographische Arbeit erfolgte im Sprachwissenschaftlichen Institut der Ungarischen Akademie der Wissenschaften in den 80-er Jahren. Unter der Leitung von Károly Rédei wurde das UEW kompilliert und publiziert:

Uralisches Etymologisches Wörterbuch Hg.: Károly Rédei, (Band I-II: Unter Mitarbeit von Marianne Bakró-Nagy, Sándor Csúcs, István Erdélyi†, László Honti, Éva Korenchy†, Éva K. Sal und Edit Vértes, Band III: Register Zusammengestellt von Attila Dobó und Éva Fancsaly), Akadémiai Kiadó, Budapest (1986-1991) und Otto Harrassowitz, Wiesbaden (1988-1991).

Die Datenaufnahme im RTF-Format: Der Bestand des Wörterbuches wurde im Sprachwissenschaftlichen Institut der Ungarischen Akademie der Wissenschaften in Budapest 1992-1995 im RTF-Format maschinenlesbar gemacht. Mitarbeiter waren vor allem: Sándor Csúcs, Zoltán Molnár, Beatrix Oszkó, Zsuzsa Salánki, Mária Sipos, Falk Nóra Falk und László Fejes.

Die Umsetzung in Datenbankformat erfolgte unter der Leitung von István Bátori in Koblenz im Institut für Computerlinguistik, Universität Koblenz-Landau 1997-2002. Die Arbeit wurde teilweise durch Mittel des "Projektbezogenen Personenaustausches mit Ungarn" gefördert. Mitarbeiter des Sprachwissenschaftlichen Instituts von Budapest (Tamás Váradi, Zoltán Molnár, Sándor Csúcs) unterstützten in wiederholten persönlichen Aufenthalten in Koblenz durch ihre Beratung den Aufbau der etymologischen Datenbasis (anfangs mit SQL, später mit XML). In dieser Zeit betreute Bátori eine Anzahl von Diplomarbeiten (Arne Fitschen, Krisztián Németh, Holger Puttkammer, Saliha Rabah), deren Ergebnisse in die auch heute operative Datenbasis eingegangen sind.

• Der Aufbau der Benutzeroberfläche mit Zugriff auf die UED wurde ebenfalls unter Bátoris Leitung durch eine Förderung der Deutschen Forschungsgemeinschaft im Informatikfachbereich der Universität in Koblenz weitergeführt. Weitere Informationen: Jan Paakkanen (DFG-Mitarbeiter: 2001-2003) und Jérôme Diebold (Diplomarbeit).

• Die Erweiterungen gehen über den Rahmen des ursprünglichen Etymologische Wörterbuches hinaus. Sie beruhen auf der Kooperation zwischen Bátori und Csúcs und befinden sich in Planung bzw. im Aufbau. Die permische Erweiterung, basiert auf der Publikation von Sándor Csúcs: Die Rekonstruktion der permischen Grundsprache,(Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005) und ist teilweise bereits realisiert. Software-Entwicklung: István Bátori.

• Verfügbarkeit in Internet: 2010 wurde die aktuelle Version der UED (Daten und Software) nebst einer ausführlichen ungarischsprachigen Systemdokumentation im Sprachwissenschaftlichen Institut der Ungarischen Akademie der Wissenschaften an die Uralische Arbeitsgruppe übergeben. Seit 2011 ist der Datenbestand der UED mit Hilfe der im Sprachwissenschaftlichen Institut der MTA entwickelten Software Uralonet erreichbar. Inzwischen ist Uralonet softwaremäßig erheblich ausgebaut und benutzerfreundlicher geworden. Die Uralothek war schon seit einigen Jahren (illustriert durch 100 Einträge) im Internet erreichbar. Seit 2010 läuft die volle Uralothek in Koblenz und, seit 2013, auch in Budapest.

Letzte Änderung: 3.2.2016 

The Uralic Etymological Database (=UEDb) combined with the user software (=Uralothek) is an instrument to display and exploit the Uralic (Finnougric) etymological data.
Etymological research: The etymologies rely on the entire traditional Uralic linguistics - both Hungarian and international - at the time of the publication.

The compilation and the lexicographic elaboration of the etymological data were carried out in the Linguistics Institute of the Hungarian Academy of Sciences during the 1980s terminating in the publication of:

Uralisches Etymologisches Wörterbuch, Hg.: Károly Rédei, (Band I-II: Unter Mitarbeit von Marianne Bakró-Nagy, Sándor Csúcs, István Erdélyi†, László Honti, Éva Korenchy†, Éva K. Sal und Edit Vértes, Band III Register Zusammengestellt von Attila Dobó und Éva Fancsaly), Akadémiai Kiadó, Budapest (1986-1991) und Otto Harrassowitz, Wiesbaden (1988-1991).

• Accessment of the data: The lexicographic material was made machine readable in the Linguistics Institute of Hungarian Academy of Sciences by: Sándor Csúcs, Zoltán Molnár, Beatrix Oszkó, Zsuzsa Salánki, Mária Sipos und Falk Nóra Falk, László Fejes in RTF format in 1992-1995.

• Conversion into database: The conversion of the machine readable data into a data base representation (first in SQL, then finally XML) was carried out at the initiative of István Bátori in the Institute for Computational Linguistics of the University of Koblenz-Landau in 1997-2002. The work was supported also by a grant of the "Scientist Exchange with Hungary" ("Projektbezogenen Personenaustausches mit Ungarn"). Linguists of the Hungarian Academy of Sciences (Tamás Váradi, Zoltán Molnár, Sándor Csúcs) visited Koblenz repeatedly and helped to construct the data base both by actual work and advice. Several diploma-works (Arne Fitschen, Krisztián Németh, Holger Puttkammer, Saliha Rabah) were written on topics related to the Uralic Etymological Database under the supervision of Bátori, the results of which have become organic parts of the current operational database.

• Software development: The user interface was built also in the Department of Computer Science of the University of Koblenz-Landau under the guidance of Bátori and supported by a grant of the German Academic Research Agency (DFG) (Jan Paakkanen, 2001-2003). Diploma-work: Jérôme Diebold.

• Current work: In the current stage further development rests on the cooperation betwen Bátori (Koblenz) and Csúcs (Piliscsaba). The work is directed to introduce a comprehensive system of reconstruction levels, which may exceed the original scheme in UESz, and to strive for further notational consistence while eliminating occasional mistakes on the surface level. The additional Permic reconstruction level based on Csúcs, Sándor: Die Rekonstruktion der permischen Grundsprache, (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005) is the first to be realized. Software-development: István Bátori.

• Availibility in Internet: Bátori provided the Linguistics Institute of the Hungarian Academy of Science with the current version of the UED together with the supporting software (called Uralothek) in 2010, which included a detailed documentation in Hungarian. Since 2011 the UED is available in the Internet by the new software Uralonet, developed in Budapest. As a small demonstration package the Uralothek was opened already earlier and since 2010 the whole UED is available from Koblenz and, since 2013 also from Budapest.

Letzte Änderung: 3.2.2016 

Az Uráli Etimológiai Adatbázis (=UEDb) és a hozzátartozó szoftver (=Urálotéka) az uráli etimológiai ismeretek korszerű megjelenítését és használatát szolgálja.

Etimológiai kutatómunka: Az etimológiák a Magyar Tudományos Akadémia uráli etimológia szótárából (UEW) származnak és az uráli (finnugor) nyelvészet - magyar és nemzetközi - hagyományát folytatva a tudományos kutatás eredményeit az UEW megjelenésekor tükrözik.

A lekszikográfiai munka: A szótár az MTA Nyelvtudományi Intézetében készült a 80-as években Rédei Károly irányításával, a munkát a mű megjelenése zárta le:

Uralisches Etymologisches Wörterbuch, Hg.: Károly Rédei, (Band I-II: Unter Mitarbeit von Marianne Bakró-Nagy, Sándor Csúcs, István Erdélyi†, László Honti, Éva Korenchy†, Éva K. Sal und Edit Vértes, Band III: Register Zusammengestellt von Attila Dobó und Éva Fancsaly), Akadémiai Kiadó, Budapest (1986-1991), Otto Harrassowitz, Wiesbaden (1988-1991).

Az adatfelvétel: Az szótár anyagát az MTA Nyelvtudományi Intézetének a munkatársai Csúcs Sándor, Molnár Zoltán, Oszkó Beatrix, Salánki Zsuzsa, Sipos Mária, Falk Nóra és Fejes László tették géppel olvashatóvá RTF-formátumban az 1992-1995-ös években.

Az adatbázissá való átalakítás: A géppel olvasható adatok adatbázissá való átalakítása Bátori István kezdeményezésére Koblenzben történt a Koblenz-Landaui Egyetem Számítástechnikai-Nyelvészeti Intézetében 1997 és 2002 között. A munkát a tudóscsereprogram ("Projektbezogenen Personenaustausches mit Ungarn") is támogatta. A Nyelvtudományi Intézet munkatársai (Váradi Tamás, Molnár Zoltán, Csúcs, Sándor) több ízben jártak Koblenzben és munkájukkal, tanácsaikkal segítették a konverziót és az adatbázis felépítését. Ebben a környezetben készült több diploma-munka ( Arne Fitschen, Krisztián Németh, Holger Puttkammer, Saliha Rabah dolgozatai) Bátori szakfelügyelete alatt, amelyeknek az eredményei a ma működő adatbázisnak is szerves részei.

• A használói felszín felépítése szintén Bátori irányításával a Koblenz-Landaui Egyetem Informatikai Karán történt egy DFG-projektum (Jan Paakkanen, 2001-2003) keretében. Diploma-munka: Jérôme Diebold.

• Az aktuális fejlesztési program Bátori (Koblenz) és Csúcs (Piliscsaba) kooperációján alapszik. Megjelennek új célok is, amelyek túlnyúlnak az eddigi kereteken, például a rekonstrukciós szintek rendszeres bevezetése, amely a permi rekonstrukciós szint esetében már részben meg is valósult. Csúcs, Sándor: Die Rekonstruktion der permischen Grundsprache, (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005) c. könyve alapján. - Szoftver-fejlesztés: Bátori István.

• Internetbeli elérhetőség: Bátori 2010-ben átadta az UED aktuális verzióját az MTA Nyelvtudományi Intézete Urali munkacsoportjának egy részletes magyarnyelvű dokumenáció kíséretében. 2011 óta elérhető az UED anyaga az Internetben a Nyelvtudományi Intézetben készült szoftvér Uralonet segítségével. Az Uralonet-szoftvér azóta jelentősen kibővült, áttekinthetőbbé és használhatóbbá lett. Az Uralotéka (a német neve Uralothek) már korábban is megjelent az Internetben egy kis (100 címszót tartalmazó) demonstrációs csomag formájában. 2010 óta az egész UED anyag elérhető a hálózatban Koblenzből és, 2013 óta, Budapestről is.

Letzte Änderung: 3.2.2016